Megjelent Pomázi polgár 2010.11 10. oldal

"... A 2011. évi állami költségvetés számainak ismerete nélkül is tudni lehet azonban, hogy önkormányzatunk rendkívül nehéz gazdasági körülmények között, nagyjából hárommilliárdos nagyságú adósságállománnyal a hátán kezdheti meg a négy éves tevékenységét. Településünkön a rendszerváltást követõen megválasztott önkormányzatokat a gazdálkodás szempontjából három típusba sorolhatjuk.

A kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás idõszaka. 1990–2002 évek között – három cikluson keresztül – a településen kiegyensúlyozott gazdálkodás folyt. Erre az idõszakra a költségvetés egyensúlya, az önkormányzati intézmények finanszírozásának biztonsága, sõt a mûködés folyamatos bõvítése, míg a fejlesztések és felújítások terén egy lassúbb ütemû, de mégis látványos milliárdos nagyságrendû beruházási tevékenység volt a jellemzõ. 2002. évben az akkori önkormányzat adósság nélkül adta át a települést az újonnan megválasztott képviselõ-testületnek és Golub Athanász polgármesternek.

Az eladósodásra alapított gazdaságpolitika. 2002–2006 között a képviselõ-testület az akkori polgármester erõteljes ráhatására meghirdette az eladósodásra alapított gazdaságpolitikáját, melyet aztán sajnos végre is hajtott. Ennek a ciklusnak az alapvetõ hibája, ha nem a bûne volt, miszerint a ciklus-programban jóváhagyott hárommilliárd forint bevétel realizálásával senki nem törõdött, hanem a könnyebb utat, a hitel felvételt választotta. Az ekkor hivatalban volt városvezetés a több évtizedes futamidejû bankhitelekkel az õt követõ önkormányzatok gazdasági mozgásterét hosszútávon behatárolta. Az itt elmondottakat – bárki által megtekinthetõen – két dokumentum is alátámasztja.

Az Állami Számvevõszék 2006. szeptemberi vizsgálati jegyzõkönyve tételesen felsorolja, hogy a 2002–2006 között hivatalban volt városvezetés mikor mennyi hitelt vett fel, milyen feltételekkel.

A vizsgálati anyag egyértelmûen megállapította, hogy a hitelfelvételeknél rendre megsértették az önkormányzatok hitelfelvételét korlátozó jogszabályt. (Volt olyan év amikor „csak” 140%-kal lépték túl a hitelfelvételi korlátokat.) A számvevõszéki vizsgálat rögzítette azt is, hogy ebben a ciklusban borult fel tartósan a költségvetés egyensúlya, továbbá az amúgy is rossz likviditási helyzet ekkor állandósult, s tart a mai napig is.

A 2006. októberi, polgármesteri munkakör átadásáról-átvételérõl szóló jegyzõkönyv tanúsága szerint az átvett bankhitel állomány 1,9 milliárd forintot, míg a számlaadósság 600 millió forintot tett ki. Az egyéb pénzügyi kötelezettségek mértéke 400 millió forint, míg a költségvetés hiánya 200 millió forintot tett ki. Összességében az eladósodásra alapított gazdaságpolitika a csõd szélére juttatta Pomáz város önkormányzatát.

Az eladósodás következményei és kezelése. A 2006–2010 között hivatalban volt önkormányzat azonnal szembekerült a többmilliárdos bankhitel állománnyal és olyan pénzügyi kötelezettségekkel is, melyek a polgármesteri munkakör átadás-átvételi jegyzõkönyvében nem is szerepeltek. Mivel a hitelek visszafizetésének semmi fedezete nem volt (az ingatlanpiac összeomlása miatt ingatlant sem lehetett értékesíteni), az új önkormányzat kénytelen volt 2,2 milliárd forint összegû kötvény kibocsátása iránt intézkedni. Ilyen kötvénykibocsátás más önkormányzatoknál is történt. Amíg azonban ezek az önkormányzatok az ebbõl származó bevételt látványos és hasznos fejlesztésekre fordították, addig Pomáz város a 2,2 milliárd forintot kénytelen volt az adósságok rendezésére fordítani. Ebbõl váltotta ki a teljes bankhitel állományt, valamint rendezte a többszáz-millió forint számlaadósságot, valamint ténylegesen befejezte az elõzõ önkormányzat által készre jelentett beruházásokat (pld. Phare-program). Nehezítette a helyzetet, hogy 2002–2006 közötti ciklusból sorban jelentkeztek olyan 10, 20, sõt százmilliós pénzügyi kötelezettségek, melyek sem a polgármesteri munkakör átadásáról készült jegyzõkönyvben, sem a pénzügyi kötelezettségek nyilvántartásában sem szerepeltek, de az akkori polgármester (természetesen Golub Athanász) megrendelésére ténylegesen elkészültek. Az egyik legjelentõsebb ilyen jellegû tartozás 320 millió forintot tesz ki (mai napig), amelyet az Ipoly Holding felszámolójának kell megfizetnünk jogerõs bírói ítélet alapján, pusztán azért, mert annak idején Golub Athanászék jogszabályt sértõ szerzõdést kötöttek. Sajnálatos és szomorú, hogy ezeknek a kártételeknek elõreláthatólag nem lesznek következményei, s a kártételekért egyértelmûen felelõs városvezetés (2002–2006) a felelõsségre vonást elkerüli. Sovány vigasznak tekinthetõ, hogy ezeknek az ügyeknek a fõszereplõje, Golub Athanász – számára nyilván gyötrelmes döntés után – visszavonult a helyi politikától, s így nem lesz befolyása és lehetõsége a káros gazdasági döntések meghozatalára.

Minden híresztelés ellenére tény, hogy a hárommilliárdos adósságállomány a 2002–2006 közötti önkormányzati ciklusban keletkezett. Emellett hamis az az állítás is, miszerint a 2006–2010 között hivatalban volt önkormányzat ezt az adósságállományt megduplázta. Ez utóbbi önkormányzat az adósságállományt kezelte, s dicséretére legyen mondva, hogy a súlyos likviditási helyzet ellenére az önkormányzati intézményeket megfelelõen mûködtette. (Egyetlen intézményt sem kellett bezárni, vagy összevonni, tömeges elbocsátásokra sem került sor, sõt létszámnövekedés történt.) A fejlesztések (út- és csatornaépítések, stb.) és az intézményi felújítások terén ugyancsak jelentõs eredményeket ért el.

A költségvetési egyensúly helyreállítása, a likviditási helyzet normalizálása érdekében a 2006–2010 között hivatalban volt Pénzügyi Bizottság a jelenlegi képviselõ-testületnek a 2011. évi költségvetés összeállítása kapcsán a következõk vizsgálatát javasolja: Egyes költségvetési szerveknél az átalakításukat követõen jelentkezõ 10 milliós nagyságrendet meghaladó többletkiadások felülvizsgálatát, lehetõség szerint ezek megtakarítását. Az oktatási-nevelési intézmények tagintézményi, vagy alapítványi formában történõ mûködtetésének vizsgálatát. Valamennyi költségvetési bevételi és kiadási elõirányzat szigorú és tételes felülvizsgálatát, a reprezentációs költségek további csökkentését. Takarékos gazdálkodást. A súlyos eladósodás mérséklése érdekében pénzügyi alap létrehozását a fejlesztési területek szabályozása, rendezése, s az ingatlanok egy részének értékesítése útján. dr. Czink József Pénzügyi Biz. volt elnöke "